Az élet értelme ma is vidáman ébredt. Megmosdott, felöltözött és kitárta ablakait.
Mint minden reggel, ma is kirakta ablaka alá a zászlaját, amin csak ennyi állt:
„Itt lakik az élet értelme". Várta az embereket, várta, hogy szolgálhasson nekik azzal, hogy
válaszokat ad a „miért"-ekre.
Napi egy-két vendég kereste csak fel, így elég sokat unatkozott. Még így is sokat mérgelődött, mert miután átadta a megoldást, többen is vitatkozni kezdtek vele, sőt voltak, aki őt próbálták meggyőzni a saját elképzeléseikről. Nem értette, hogy a milliárdnyi lélek közül, miért csak ilyen kevés az érdeklődő szolgálatai iránt. Szomszédjait okolta. A vallásokat, a filozófiákat, akik ugyan később költöztek az utcába, de hozzájuk sokkal többen fordultak megoldásért. Nem haragudott ő senkire, sőt legtöbbjének meghívásait is elfogadta. Ilyen beszélgetések alkalmával állapították meg, hogy összeadva a látogatók számát, igen sokan értelem nélkül élnek, vagy többen is olyan kétes környékbeliek szolgálatát veszik igénybe, mint a hatalom, vagy a pénz szomszéd.
Az utóbbiakban nem talált semmi közöset.
Így ők voltak azok, akik hívhatták őt a legfényesebb fogadásokra, vendégeik közt a leghíresebbekkel, de az élet értelme nem volt jelen egyik alkalommal sem.
Volt, hogy elkeseredett és arra gondolt, hogy inkább beáll szolgálni a szenvedéshez. Igaz, hogy teljesen más jellegű a feladat, mégis sokrétűbb és kreatívabb a munka, de még sem váltott.
Hitte, hogy egyszer eljön majd az ő ideje, sokan fogják őt keresni, és szolgálatának hasznát napról-napra jobban érezheti.
Próbálta kutatni sikertelenségének okát, a szomszédjaival sokat beszélgettek erről.
Akár hogy is közelítettek a kérdéshez, csak arra jutottak, hogy rossz a marketingje. Amíg a vallások fényes és érdekes külsőségekkel próbálnak az általuk kínált megoldáshoz elvezetni, addig neki csak egy zászlaja van az ablaka alatt, amit alig látni. Akár hogy is, de mindig erre jutottak, és ő mindig csak ezt kérdezet:
- Én vagyok az élet értelme, miért kellene nekem csábítanom, vagy hirdetnem, ahhoz, hogy keressenek, és megoldást adhassak?
Amúgy is azt gondolta a vallás szomszédokról, hogy sem értelem, sem levegő nélkül nem lehet élni, de ki fogadná el, hogy a levegő közvetítéséhez hit, meggyőződés, épület és mester szükséges?
Persze ezt sohasem mondta ki, de alapvetően meghatározta szomszédjaihoz való hozzáállását.
Ennek ellenére elgondolkozott, hogy milyen külsőségek segíthetnék munkájában. Sok ideje volt, de nem talált megoldást. Az élet értelme nem valami bazári szolgáltatás, ez egy alapvető létkérdés.
Nincs értelme cicomás csinnadrattás cirkusszal kínálni, ha kell, kell, ha nem, akkor nem. Talán a megrendelőkkel lehet a baj. Ha nincs szükség még rá, az nem azt jelenti, hogy nem is lesz. Lehet, hogy ez az értelmetlen, tévúton járó világ, nem is rossz irányban halad, csak kerülő úton érkezik majd meg, sőt ez a kerülő majd még fontosabbá teszi az ő szolgáltatását.
Bár volt pillanat, amikor szórólapokon akarta közzé tenni az alapvető információkat. El is kezdte megfogalmazni: „ Az értelmes élet csak úgy képzelhető el, ha....", de soha nem jutott a végére.
Rájött, hogy a választ csak annak tudja megadni, akinek ez tényleg fontos, aki igazán értelmes életet akar. Hogy is nézne ki az, ha odalépnénk valakihez, és azt mondanánk neki, hogy például: kék. Nagyot nézne, hogy egy el nem hangzott kérdésére adnánk választ. Így van ez azzal a kérdéssel is, ami úgy szól, hogy "Mi az élet értelme?". Ha elhangzik, csak akkor lehet rá válaszolni.
A csak úgy kijelentett válasz, nemhogy értelmetlen, de zavaró is. Erre jutott az élet értelme és nem változtatott semmin. Másnap reggel is vidáman ébredt, megmosdott, kirakta zászlaját, és várta, hogy szolgálhasson.